Utazás, repülőjegyek
Hosszasan keresgéltünk a fapados járatok között, akkor még Zs sem tudott segíteni, nem ismerte a viszonylatokat. Az utazásig már csak kb. egy hónap volt. Valamint mi a nyári főszezon kezdetén utaztunk. Mindez arra vezetett, hogy végül igen drágán jutottunk ki Írországba ahhoz képest, hogy annak tört részéért is mehettünk volna. Erről egy kicsit hosszasabban beszélnék, úgy érzem, hasznos lehet sokaknak.
Szóval.
Shannon volt az úticélunk, onnan Limerick már csak egy pár kilométer. Mivel Shannonba Budapestről nem ment járat, ezért végül a következő átszállásos megoldást választottuk: Budapest-Treviso (Sky Europe), Treviso-Shannon (Ryanair) és vissza ugyanígy. Így személyenként a jegy kb. 52000 Ft-ba került illetékekkel, poggyászdíjjal, mindennel. Megjegyzem, ha valaki Shannonba utazik, feltétlenül keresse fel a shannoni repülőtér igen jó és átlátható honlapját, nekem nagy segítségemre volt. http://www.shannonairport.com/plan-book (A napokban megújították a site-ot, ez a link az, amely a réginek a kezdőoldala volt, szerencsére az új site-ba is beépítették, bár elég nehéz volt megtalálni.)
Viszont.
A mai tudásommal és ismereteinkkel már más útvonalat választanánk Limerickbe. Ha nem kell átszállni, akkor kevesebb reptéri illetéket kell leróni, ami nem kis pénz a repülőjegy árából. A Ryanairnek közvetlen járata van Budapestről Dublinba. Ha kellő időben tudunk helyet foglalni (néhány hónappal előbb), és ráadásul még nincs a nyári főszezon (július-augusztus), akkor nagyon olcsó repjegyeket is kifoghatunk, akár már 11ezer Ft-ért is oda-vissza (erre még a Ryanair azért felszámol mindenféle kikerülhetetlen költségeket). A Dublin-Limerick viszonylat autóbusszal pedig mindössze 20,50 euro szintén oda-vissza. (Ha egyirányú jegyet váltunk, akkor valamivel drágább.) Tehát az egész utat meg lehet úszni 25ezer Ft körüli összegből.
Ferihegy
Ferihegy1-ről indultunk. Érdemes időben kimenni a reptérre, mert a bejelentkezési pultoknál iszonyú tömeg verődik össze, főleg, ha egyszerre több fapados járat is indul.
A check-in-nél nem volt problémánk, a biztonsági ellenőrzésnél viszont meggyűlt a bajom a kapuval, holott már mindent kivettem a zsebemből, levettem magamról, ami fém eredetű lehet. Kezdtek rám görbén nézni, kicsit meg is motoztak, mire végre a harmadik visszaküldésnél, amikor hátat fordítottam a tisztnek, kiderült, hogy a hajcsatom miatt riaszt a rendszer. Szerencsére, mert vetkőzni már mégsem akartam volna.
Túlsúly-gondok Trevisóban
Trevisóban lecseréltük a Sky Europe-ot a Ryanairre.
A Ryanair max. 15 kg feladható poggyászt engedélyez, a kézipoggyász pedig max. 10 kg lehet. Ebből kifolyólag nem ritka a tömegben bőröndjét szortírozó utas látványa. De hogy ezek közé mi is beletartozunk majd, az valahogy nem jutott eszünkbe. Igazából már azt is elfelejtettük a foglalás óta, hogy mennyi a limit. Ebből aztán megint némi kalamajka származott.
Trevisóban volt néhány üres óránk a csatlakozásig, amit egy közeli kis ristorante teraszán hűsölve töltöttünk el, némi remek cafe latte társaságában. Visszatérve a reptérre, beálltunk a check-in előtt kígyózó mintegy ezer ember mögé a sorba. A sor elég rendes ütemben haladt, de az idő is. Mi meg elkezdtünk feszengeni a kérdésen, mi lesz, ha a néhány kilóval túlsúlyos poggyászunkba beleköt a reptéri alkalmazott? Hát meg is tette. Közben már az idővel is versenyt kellett futni, bár E szerint ha valaki becsekkol, akkor már megvárják (ezt többen cáfolják).
Na elég az hozzá, félreállva elkezdtük E bőröndjét kipakolni (az enyémet nem lehetett, mert még Ferihegyen befóliáztattam, de különben is az volt a könnyebb). Kezdtük elátkozni Zs-t a konzervjeivel! Kiszedtünk legalább 2 kilónyi cuccot, közben a sor elfogyott, mi meg vissza a pulthoz, most a másikhoz, mert az volt szabad. Pasi lemér, a poggyász többet mutat, mint az előbb! Ez nem lehet igaz! De sietni kell, mindjárt indul a gép és még az útlevélellenőrzés, átvilágítás is hátravan. Nem beszélve a poggyász-ügyről. Nincs mese, kénytelenek vagyunk fizetni 48 eurót (8 euro/kg). Hát jó. Na, de nem itt, hanem ott szemben a kasszánál. Nem örültünk, de a muszáj, az muszáj. A kasszánál 6-8 embernyi sor és irtó lassan halad. A check-in-es pasi jön és szól, hogy a repjegyünket fizetéskor megkapjuk, nem kell újra visszamenni érte őhozzá. OK, köszi, csak akkor hadd fizessünk már. A kasszás még elbíbelődik 2 fizetős utassal, aztán nekünk ott hátul (még egy nő állt mögöttünk) odaszól és kérdi, hova megyünk? Mondjuk, hogy Shannonba. Na, akkor itt a jegy, fussunk! Mi nézünk bután a nővel együtt, ő még nyomogatja oda a pénzét, mi már annyira nem, de a pultos nem is foglalkozik tovább velünk, meg a nővel sem, úgyhogy kezünkben egy 50 euróssal és a repjegyekkel elrobogunk a bejárat felé és persze vigyorgunk ezerrel. Megspóroltunk 48 eurót!
A Ryanair fedélzetén
Én már rutinosan csatolom ki a hajamból a csatot, veszem le az órámat az átvilágításnál és nemsokára a felszállópálya szélénél vagyunk. Azt tárgyaljuk, hogy valószínűleg nem tudunk egymás mellé ülni a gépen, mert sok az utas és a felszállás sorrendjében lehet ülőhelyet választani. De ez is megoldódik, az egymás melletti 3 ülésből kettőt elfoglalunk, a harmadik üresen marad, ami külön öröm, mert így sokkal kényelmesebb az utazás.
Meglepő módon itt ingyen hideg vizet is osztogatnak a pénzes üdítők-egyebek mellett, ez külön jó pont, ha már nem engednek fel semmilyen folyadékot a fedélzetre a légitársaságok. Nagyon helyesen egyébként, fő a biztonság, csak akkor gondoskodjanak olcsó innivalóról is, ahogy azt a Ryanair teszi. (Megjegyzem, visszaútban nem tette.)
Shannon
Megérkeztünk hát Shannonba. Este 3/4 11 van helyi idő szerint, de még világos az ég alja. A levegő 15 fok körüli, erre számítottunk, itt nincs kánikula, nem is szokott lenni, hacsak a ritkán előforduló 20 fok fölötti hőmérsékletet nem tekintjük annak (persze az írek szemével nézve). Számunkra ez most kb. 20 fok visszaesés az otthoni őrült meleghez képest, elő a kabátokkal.
Én már előre kinéztem a Bus Éireann honlapján (http://www.buseireann.ie - ajánlom ezt is mindenki figyelmébe), hogy egy kis szerencsével el fogjuk érni az utolsó buszt Limerickbe (Zs nem ígérte biztosra, hogy kijön elénk). Mint kiderült, az aggodalmam alaptalan volt, mert a jelzettnél jóval előbb landoltunk (ez egyébként általában is igaz, nem tudom, miért írnak sokkal hosszabb utazási időt a Ryanairnél, mint amennyi a tényleges). A poggyászhoz is gyorsan hozzájutottunk, így hát még legalább félóránk van a busz indulásáig. Nagyon élvezem a fordított közlekedés szokatlanságát, hogy a megállóban jobbról kell várni a buszt, nem balról... Ilyenkor az ember a zsigereiben érzi, hogy külföldön van! Ácsorgunk, vigyorgunk egymásra E-vel. Bekapcsolom a mobiltelefont, milyen szerencse, hogy eszembe jutott! Mert máris megszólal. Az egyik kolléga, azt gyorsan kinyomom, külföldön nem dolgozunk (később azért sms-eztem neki a tényállásról). Közvetlenül utána viszont Zs hív!
- Hol vagytok?
- A buszmegállóban.
- Ott várjatok!
Zs nem túl bőbeszédű és szereti a meglepetéseket. Találgatjuk, hogy akkor mégis kijön elénk? Nagyon örülünk neki!! Perceken belül megérkezik egy kollégájával, aki felajánlotta, hogy elvisz minket Limerickbe autóval. Hosszas örömködések után benyomulunk az autóba (nicsak, jobboldalon van a kormány!). Írországi tartózkodásunk megkezdődött!
Hosszasan keresgéltünk a fapados járatok között, akkor még Zs sem tudott segíteni, nem ismerte a viszonylatokat. Az utazásig már csak kb. egy hónap volt. Valamint mi a nyári főszezon kezdetén utaztunk. Mindez arra vezetett, hogy végül igen drágán jutottunk ki Írországba ahhoz képest, hogy annak tört részéért is mehettünk volna. Erről egy kicsit hosszasabban beszélnék, úgy érzem, hasznos lehet sokaknak.
Szóval.
Shannon volt az úticélunk, onnan Limerick már csak egy pár kilométer. Mivel Shannonba Budapestről nem ment járat, ezért végül a következő átszállásos megoldást választottuk: Budapest-Treviso (Sky Europe), Treviso-Shannon (Ryanair) és vissza ugyanígy. Így személyenként a jegy kb. 52000 Ft-ba került illetékekkel, poggyászdíjjal, mindennel. Megjegyzem, ha valaki Shannonba utazik, feltétlenül keresse fel a shannoni repülőtér igen jó és átlátható honlapját, nekem nagy segítségemre volt. http://www.shannonairport.com/plan-book (A napokban megújították a site-ot, ez a link az, amely a réginek a kezdőoldala volt, szerencsére az új site-ba is beépítették, bár elég nehéz volt megtalálni.)
Viszont.
A mai tudásommal és ismereteinkkel már más útvonalat választanánk Limerickbe. Ha nem kell átszállni, akkor kevesebb reptéri illetéket kell leróni, ami nem kis pénz a repülőjegy árából. A Ryanairnek közvetlen járata van Budapestről Dublinba. Ha kellő időben tudunk helyet foglalni (néhány hónappal előbb), és ráadásul még nincs a nyári főszezon (július-augusztus), akkor nagyon olcsó repjegyeket is kifoghatunk, akár már 11ezer Ft-ért is oda-vissza (erre még a Ryanair azért felszámol mindenféle kikerülhetetlen költségeket). A Dublin-Limerick viszonylat autóbusszal pedig mindössze 20,50 euro szintén oda-vissza. (Ha egyirányú jegyet váltunk, akkor valamivel drágább.) Tehát az egész utat meg lehet úszni 25ezer Ft körüli összegből.
Ferihegy
Ferihegy1-ről indultunk. Érdemes időben kimenni a reptérre, mert a bejelentkezési pultoknál iszonyú tömeg verődik össze, főleg, ha egyszerre több fapados járat is indul.
A check-in-nél nem volt problémánk, a biztonsági ellenőrzésnél viszont meggyűlt a bajom a kapuval, holott már mindent kivettem a zsebemből, levettem magamról, ami fém eredetű lehet. Kezdtek rám görbén nézni, kicsit meg is motoztak, mire végre a harmadik visszaküldésnél, amikor hátat fordítottam a tisztnek, kiderült, hogy a hajcsatom miatt riaszt a rendszer. Szerencsére, mert vetkőzni már mégsem akartam volna.
Túlsúly-gondok Trevisóban
Trevisóban lecseréltük a Sky Europe-ot a Ryanairre.
A Ryanair max. 15 kg feladható poggyászt engedélyez, a kézipoggyász pedig max. 10 kg lehet. Ebből kifolyólag nem ritka a tömegben bőröndjét szortírozó utas látványa. De hogy ezek közé mi is beletartozunk majd, az valahogy nem jutott eszünkbe. Igazából már azt is elfelejtettük a foglalás óta, hogy mennyi a limit. Ebből aztán megint némi kalamajka származott.
Trevisóban volt néhány üres óránk a csatlakozásig, amit egy közeli kis ristorante teraszán hűsölve töltöttünk el, némi remek cafe latte társaságában. Visszatérve a reptérre, beálltunk a check-in előtt kígyózó mintegy ezer ember mögé a sorba. A sor elég rendes ütemben haladt, de az idő is. Mi meg elkezdtünk feszengeni a kérdésen, mi lesz, ha a néhány kilóval túlsúlyos poggyászunkba beleköt a reptéri alkalmazott? Hát meg is tette. Közben már az idővel is versenyt kellett futni, bár E szerint ha valaki becsekkol, akkor már megvárják (ezt többen cáfolják).
Na elég az hozzá, félreállva elkezdtük E bőröndjét kipakolni (az enyémet nem lehetett, mert még Ferihegyen befóliáztattam, de különben is az volt a könnyebb). Kezdtük elátkozni Zs-t a konzervjeivel! Kiszedtünk legalább 2 kilónyi cuccot, közben a sor elfogyott, mi meg vissza a pulthoz, most a másikhoz, mert az volt szabad. Pasi lemér, a poggyász többet mutat, mint az előbb! Ez nem lehet igaz! De sietni kell, mindjárt indul a gép és még az útlevélellenőrzés, átvilágítás is hátravan. Nem beszélve a poggyász-ügyről. Nincs mese, kénytelenek vagyunk fizetni 48 eurót (8 euro/kg). Hát jó. Na, de nem itt, hanem ott szemben a kasszánál. Nem örültünk, de a muszáj, az muszáj. A kasszánál 6-8 embernyi sor és irtó lassan halad. A check-in-es pasi jön és szól, hogy a repjegyünket fizetéskor megkapjuk, nem kell újra visszamenni érte őhozzá. OK, köszi, csak akkor hadd fizessünk már. A kasszás még elbíbelődik 2 fizetős utassal, aztán nekünk ott hátul (még egy nő állt mögöttünk) odaszól és kérdi, hova megyünk? Mondjuk, hogy Shannonba. Na, akkor itt a jegy, fussunk! Mi nézünk bután a nővel együtt, ő még nyomogatja oda a pénzét, mi már annyira nem, de a pultos nem is foglalkozik tovább velünk, meg a nővel sem, úgyhogy kezünkben egy 50 euróssal és a repjegyekkel elrobogunk a bejárat felé és persze vigyorgunk ezerrel. Megspóroltunk 48 eurót!
A Ryanair fedélzetén
Én már rutinosan csatolom ki a hajamból a csatot, veszem le az órámat az átvilágításnál és nemsokára a felszállópálya szélénél vagyunk. Azt tárgyaljuk, hogy valószínűleg nem tudunk egymás mellé ülni a gépen, mert sok az utas és a felszállás sorrendjében lehet ülőhelyet választani. De ez is megoldódik, az egymás melletti 3 ülésből kettőt elfoglalunk, a harmadik üresen marad, ami külön öröm, mert így sokkal kényelmesebb az utazás.
Meglepő módon itt ingyen hideg vizet is osztogatnak a pénzes üdítők-egyebek mellett, ez külön jó pont, ha már nem engednek fel semmilyen folyadékot a fedélzetre a légitársaságok. Nagyon helyesen egyébként, fő a biztonság, csak akkor gondoskodjanak olcsó innivalóról is, ahogy azt a Ryanair teszi. (Megjegyzem, visszaútban nem tette.)
Shannon
Megérkeztünk hát Shannonba. Este 3/4 11 van helyi idő szerint, de még világos az ég alja. A levegő 15 fok körüli, erre számítottunk, itt nincs kánikula, nem is szokott lenni, hacsak a ritkán előforduló 20 fok fölötti hőmérsékletet nem tekintjük annak (persze az írek szemével nézve). Számunkra ez most kb. 20 fok visszaesés az otthoni őrült meleghez képest, elő a kabátokkal.
Én már előre kinéztem a Bus Éireann honlapján (http://www.buseireann.ie - ajánlom ezt is mindenki figyelmébe), hogy egy kis szerencsével el fogjuk érni az utolsó buszt Limerickbe (Zs nem ígérte biztosra, hogy kijön elénk). Mint kiderült, az aggodalmam alaptalan volt, mert a jelzettnél jóval előbb landoltunk (ez egyébként általában is igaz, nem tudom, miért írnak sokkal hosszabb utazási időt a Ryanairnél, mint amennyi a tényleges). A poggyászhoz is gyorsan hozzájutottunk, így hát még legalább félóránk van a busz indulásáig. Nagyon élvezem a fordított közlekedés szokatlanságát, hogy a megállóban jobbról kell várni a buszt, nem balról... Ilyenkor az ember a zsigereiben érzi, hogy külföldön van! Ácsorgunk, vigyorgunk egymásra E-vel. Bekapcsolom a mobiltelefont, milyen szerencse, hogy eszembe jutott! Mert máris megszólal. Az egyik kolléga, azt gyorsan kinyomom, külföldön nem dolgozunk (később azért sms-eztem neki a tényállásról). Közvetlenül utána viszont Zs hív!
- Hol vagytok?
- A buszmegállóban.
- Ott várjatok!
Zs nem túl bőbeszédű és szereti a meglepetéseket. Találgatjuk, hogy akkor mégis kijön elénk? Nagyon örülünk neki!! Perceken belül megérkezik egy kollégájával, aki felajánlotta, hogy elvisz minket Limerickbe autóval. Hosszas örömködések után benyomulunk az autóba (nicsak, jobboldalon van a kormány!). Írországi tartózkodásunk megkezdődött!
