Jánosék megszokott csapatával (főleg kollégák és családtagjaik) mentünk Dél-Lengyelországba. Érdekes módon az égvilágon semmi mesélnivaló nem jut eszembe erről az útról. Mondhatnám, hogy nem csoda. hiszen eltelt azóta16 év (most 2024 van), de mégis furcsállom. Bízom a képekben, elő fog jönni a lényeg.
Általában azonnal írok az útjaimról, de 2008-ban ez még nem volt szokásom, sőt, a blog sem létezett még talán. Ennyit a magyarázkodásról.
Szállásunk egy Pyzówka nevű falu igazán családias panziója volt. Később, a 2010-es lengyel utunknál méltatom.
A bőséges vacsorát a faluban sétálással próbáltuk esténként ellensúlyozni.
Az a bizonyos híd a falu határában, ahol gyengébb idegzetűek csak lehunyt szemmel bírták elviselni az átkelést a busszal. Szűk is volt és talán rozoga is, de a fő baj az volt, hogy egy nagyobb járművel alig lehetett ráfordulni. A sofőrünk bravúros ügyességgel mindig megoldotta.
Wieliczkai sóbánya, 2008.10.23
Krakkó, Wawel, 2008.10.23
Krakkói séta és a Fő tér, 2008.10.23
Eros Bendato a szobor címe, Igor Mitoraj alkotása.
(A művész ehhez hasonló méretes, ámde majdnem teljesalakos Ikaroszt ábrázoló alkotásával 9 évvel később Agrigentóban /Szicília/ találkozunk majd, a Valle dei Templi-ben.)
