A lajaticói Bruschetta fesztivállal zártuk a napot.
Az álmos kis faluban nagy tolongás volt a főtér környékén. Este a bruschetta vacsoráé volt a főszerep. A kínálatot mindenhova kifüggesztették. Először rendelni kellett úgy, hogy kitöltöttük egy A4-es papíron, miből hány adagot szeretnénk. Itt volt felsorolva a bor és üdítő kínálat is. Az A4-es alapján egy helyi siheder rögzítette a megrendelésünket számítógépen, fizettünk, majd mire letelepedtünk a hosszú asztalok egyikéhez, már hozták is a fogyasztanivalót. Csak a "jelszót" kellett bemondani, mint pl. Giorgio Ungherese, haha. (Igazából ez egy korábbi jelszava volt Mortennek.) A helyiek valszeg a nevüket mondták be.
Nagy meglepetés ért, amikor leraktak elénk 4 üveg bort. Amit mi adag vagy pohár bornak hittünk az A4-esen, az üveg volt! Nem estünk kétségbe, majdnem mind elfogyott, a maradékot pedig magunkkal vittük. Én beszálltam a vörös boros buliba, habár eredetileg nem akartam bort inni. Könnyű vörösbor volt, jólesett.
Legtöbben bruschetta tálat kértünk, ami 5 különböző bruschettából állt finom fokhagymás, olivás pirítóson. A tányér közepére prosciutto szeleteket és egy szép darab sajtot helyeztek. A mi "nénink", aki kiszolgált, egy nagyon alacsony, fürge helyi hölgy volt. De futkorásztak itt apró gyerkőcök is, ők szedték össze a piszkos edényt. Szemlátomást az egész falu részt vett a vendéglástásban. Mindenki kék színű fesztiválos pólót viselt. És persze vendég is volt jócskán.
 |
| 1 sima fokhagymás-olivás (mindegyiknek ez volt az alapja) 1 sült paprikás 1 grillezett cukkinis 1 sonkás-sajtos 1 a szokásos paradicsomos |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése