Március 3-án érkeztünk Szicíliába, Catania Fontanarossa nevű repülőterére. A tavalyihoz képest pikk-pakk hozzájutottunk a bérelt autóhoz. Ahhoz képest, hogy egy elég nagy Audink volt, alig fértünk el a csomagokkal, mert a csomagtere nem volt túl nagy. A csomagokból jutott bőven az utastérbe is, ami nem kis kényelmetlenséget okozott a gyakori szállásváltások miatt. Időnként amiatt is izgultunk, hogy a csomagokkal telezsúfolt autó nem lesz-e célpontja kirándulás közben bizonyos rossz elemeknek, de előre elárulom, semmi ilyesmivel nem találkoztunk.
 |
| Első pillantás az Etnára, még a repülőről |
 |
| Már a reptéren édességgel kezdtem |
 |
| A Küklopsz sziklák |
Aci Castello, az első szálláshelyünk, Cataniától északra található tengerparti városka. A választás a parttól nem messze a tengerben elhelyezkedő Küklopsz sziklák miatt esett rá, milyen jó lesz ezeket majd fotózni hajnalban vagy napnyugtakor.
Maga a szállás egy domboldalon volt gyönyörű panorámával a tengerre és a sziklákra. A szobánk előtt egy terebélyes, öreg és hatalmas fikuszféle fa terpeszkedett, alatta a teraszon asztal, székek, remek reggelizőhely. Egyetlen problémánk az volt, hogy a szobához nem tartozott konyha. Ja, és a rendelkezésre álló ágyak egyike egy emeletes ágy volt, ami főleg a rozoga létrája miatt okozott kellemetlenséget. Amúgy tökéletesen tiszta, ahogy azt már megszoktuk az olasz szálláshelyeknél.
Szállásadónk, Pupi, egy barátságos, igencsak bőbeszédű fickó volt. Nagyon jól beszélt angolul. Azonnal eldicsekedett a házával, amiben nem csak nászutas lakosztály volt, hanem egy ún. "rövid együttlétre" szolgáló szoba is, amit büszkén meg is mutatott nekünk. Egyáltalán nem zavarta, hogy körbefotóztuk ámulatunkban a ritkán látható szerelmi fészket, aminek egyik jellegzetessége a falakon körben található 20-30 különböző méretű tükör volt. A legnagyobb tükör a plafonra volt felszerelve.
A ház elég nagy volt sok szobával, a tetején egy tetőterasz is volt szuper kilátással. A ház körül pedig többszintes kert található, benne mindenféle délszaki növény.
Pupi azonnal tett néhány látszatintézkedést az emeletes ágyunk létrája ügyében, abszolút hasztalanul. Másnapra viszont a ház karbantartó fickója valóban megjavította a rendetlenkedő létrát.
2 éjszakát töltöttünk itt.
Első este lementünk vacsorázni a partra egy étterembe, de nem volt túl sikeres, a hőn áhított tésztavacsora nem nagyon ízlett. Ezek után úgy alakult, hogy az éttermeket eléggé hanyagoltuk a hét folyamán, nem úgy, mint a cukrászdákat és a büfé-jellegű egységeket, amik jóval olcsóbbak voltak, viszont teljesen rákattantunk a hatalmas választékra. Pl. az arancinóra, ami egy bundában kisütött, töltött rizsgombóc és akkora nagy, hogy bőven elmegy egy étkezésnek. Többféle ízesítésű is van, nekem a raguval töltött ízlett a legjobban, ez különben a klasszikus arancino.
A sütikről meg egyszerűen csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Annyi cukrászda van Szicíliában, mint égen a csillag, érdekes, hogy ez tavaly nem annyira tűnt fel. Cukiba bezzeg minden nap mentünk legalább egyszer. Annyiféle finom, friss, könnyű sütit még az életben nem ettem, mint most Szicíliában.
A második éjszaka hajnalára időzítettünk egy napfelkeltés fotózást, de pechünkre egész éjszaka, hajnalban is, ömlött az eső, a hajnali fotózás így kútba esett.
Bezzeg mire felcihelődtünk reggel, már hétágra sütött a nap, lehetett reggelizni a verőfényes teraszon.
A fotózás azért nem maradt el, bár a déli kemény fényekben nem volt ugyanaz. Azért elég sokat elszöszögtünk így is a parton, mielőtt továbbindultunk a következő szálláshelyünk felé.
Első este lementünk vacsorázni a partra egy étterembe, de nem volt túl sikeres, a hőn áhított tésztavacsora nem nagyon ízlett. Ezek után úgy alakult, hogy az éttermeket eléggé hanyagoltuk a hét folyamán, nem úgy, mint a cukrászdákat és a büfé-jellegű egységeket, amik jóval olcsóbbak voltak, viszont teljesen rákattantunk a hatalmas választékra. Pl. az arancinóra, ami egy bundában kisütött, töltött rizsgombóc és akkora nagy, hogy bőven elmegy egy étkezésnek. Többféle ízesítésű is van, nekem a raguval töltött ízlett a legjobban, ez különben a klasszikus arancino.
A sütikről meg egyszerűen csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Annyi cukrászda van Szicíliában, mint égen a csillag, érdekes, hogy ez tavaly nem annyira tűnt fel. Cukiba bezzeg minden nap mentünk legalább egyszer. Annyiféle finom, friss, könnyű sütit még az életben nem ettem, mint most Szicíliában.
 |
| A Normann kastély Aci Castello tengerpartján |
A második éjszaka hajnalára időzítettünk egy napfelkeltés fotózást, de pechünkre egész éjszaka, hajnalban is, ömlött az eső, a hajnali fotózás így kútba esett.
Bezzeg mire felcihelődtünk reggel, már hétágra sütött a nap, lehetett reggelizni a verőfényes teraszon.
A fotózás azért nem maradt el, bár a déli kemény fényekben nem volt ugyanaz. Azért elég sokat elszöszögtünk így is a parton, mielőtt továbbindultunk a következő szálláshelyünk felé.
 |
| Búcsú Pupitól |
